Kezdő oldal

Baba oldal

Gyermekszületéshez kapcsolódó intézendők - GYED, GYES és társai
(okmányok, juttatások és kedvezmények)

Már a várandósság utolsó hónapjaiban érdemes előre megérdeklődni, hogy melyik juttatás illetve kedvezmény kinek jár, és hogy hol és hogyan kell igényelni.

Amikor végre világra jön várva várt gyermekünk, - akár első, akár többedik gyermekként érkezik, - születése után bizony sokféle adminisztrációt és még több utánajárást igényel. Még jó, hogy a Munka törvénykönyve már biztosítja a következő lehetőséget:

"Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár."

(Érdemes a munkaidő-kedvezmény biztosításától esetleg vonakodó munkáltatóban tudatosítani, hogy ez a kedvezmény a munkáltatónak ingyen van, mert amit közterhekkel együtt kifizet rá, azt visszaigényelheti a Magyar Államkincstártól. Ha a munkáltatónál nem működik családtámogatási kifizetőhely, akkor évente kétszer egy erre a célra rendszeresített nyomtatványon kérhető a visszatérítés.)

A baba első saját okmánya a Születési anyakönyvi kivonat , melyet a születési hely (kórház) szerinti illetékes Polgármesteri Hivatal Anyakönyvi Hivatala állít ki. Egyes helyeken nem igényel külön utánajárást, mert a babával együtt ezt is hazavihetik a kórházból, máshol valamelyik szülőnek személyesen kell elmenni érte a hivatalba.

A társadalombiztosítási ellátások igénybevételéhez a babának is szüksége van TAJ-kártyára . A kórházak hivatalból elindítják az igénylését, amely viszont hosszabb átfutási időt igényel (kb. 30 nap), aminek viszont az a hátránya, hogy ennek hiánya miatt nem lehet elkezdeni sem a születés után igényelhető ellátások igénylését, mivel bármelyik igénylésénél kérik ezt az okmányt. Érdemes előre megérdeklődni, hol lehet személyesen igényelni és átvenni.

2008. január 1. óta elegendő az okmányok másolatát benyújtani, nem szükséges az eredeti iratokat mellékelni. Családtámogatási ellátásokat tehát  postai úton is lehet igényelni, a szükséges iratok másolatának megküldésével.

Ha megvan a TAJ-kártya, el lehet indítani a különféle ellátások igénylését. Az ellátások között vannak alanyi jogon járó ellátások, és biztosítási jogviszony alapján igényelhető ellátások.

Biztosítási jogviszony keretében igényelhető TB ellátások

(munkaviszonyban lévők, vállalkozók, megbízási jogviszonyosok, munkanélküli járadékot, keresetpótló juttatást vagy álláskeresést ösztönző juttatást kapók, egyéni megállapodást kötők)

  • terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)
  • gyermekgondozási díj (GYED)

Alanyi jogon járó ellátások

  • egyszeri anyasági támogatás
  • családi pótlék
  • gyermekgondozási segély (GYES)
  • gyermekgondozási támogatás (GYET)

 

Frissítve: 2008.

 

 

 

Egyszeri anyasági támogatás (egyszeri juttatás) 

Egyszeri anyasági támogatás

Ki jogosult rá?

-Az anya, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt

(Ha az anya hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy a terhesség alatt legalább 5 hónapig egybefüggően külföldön tartózkodott, akkor ezt nem kell igazolni. A gyakorlatban ez elég nehézkes, legfeljebb nem uniós országnál merülhet fel az útlevélbe nyomott pecsétekkel történő igazolást).

Az anyasági támogatás a jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született, ebben az esetben a halvaszületés tényét bizonyító okiratot csatolni kell.

Hol kell igényelni?

A szülést követő 180 napon belül az igénylő lakóhelye szerint illetékes Magyar Államkincstár Családtámogatási Irodájánál. Ha anyuka igényli a családi pótlékot, akkor ezt érdemes összekötni az anyasági támogatás igénylésével, családi pótlékot viszont csak az igénybejelentést megelőző 2. hónap 1. napjáig lehet visszamenőleg igényelni, úgyhogy inkább ezt a dátumot tartsuk szem előtt az anyasági támogatásnál is.

2008. január 1. óta elegendő az okmányok másolatát benyújtani, nem szükséges az eredeti iratokat mellékelni. Családtámogatási ellátásokat tehát  postai úton is lehet igényelni, a szükséges iratok másolatának megküldésével.

A családtámogatási irodák elérhetőségei:

Ahol a munkáltatónál működik családtámogatási kifizetőhely (2008-tól már csak a rendvédelmi szerveknél), ott a családtámogatási kifizetőhelyen.

Mi kell az igényléshez?

- A terhesgondozást végző orvos igazolása arról, hogy szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson (nem a terhes kiskönyv, hanem egy külön igazolás intézményi és orvosi bélyegzővel, csak az orvostól jó az igazolás, védőnő ilyet nem tud adni )

- Kitöltött igénybejelentő

 

Az igénylő

-személyi igazolványa
-lakcím kártyája
-TAJ kártyája
-bankszámla szerződése vagy bankszámla számát igazoló dokumentum (pl. utolsó havi kivonat felső része lemásolva), ha valaki átutalással kéri

A gyermek(ek)

- TAJ kártyája
- eredeti születési anyakönyvi kivonata

Mennyi az összege?

Összege a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százaléka (2008-ban ( 64.125 Ft ),.Ez nettó összeg, semmit nem vonnak belőle, bevallani sem kell, távhő- és gázártámogatáshoz nem számít jövedelemnek.

Frissítve : 2008. január 22

Családi pótlék (havi ellátás)

Ki jogosult rá, ki után

A szülő, a szülővel együtt élő házastárs veheti igénybe
- még nem tanköteles,
- tanköteles (16 éves korig),
- a középiskolai, szakiskolai (közoktatási intézményi) tanulmányokat folytató
gyermek után annak a tanévnek a végéig, amely alatt betölti a 23. életévét.

A felsőoktatási intézmény hallgatója után nem jár családi pótlék, még abban az esetben sem, ha pl. csak 18 éves. Ha azonban a család több gyermeket nevel, s utánuk jogosultak az ellátásra, a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából a nagykorú, egyetemista, főiskolás gyermeket figyelembe kell venni.

Például egy családban van egy 10 és egy 14 éves általános iskolás, és egy 20 éves egyetemista. Családi pótlékot két gyermek után kapnak, de a háromgyerekes családra vonatkozó gyermekenkénti összeggel számítva, tehát kétszer 16 000 Ft-ot (nem pedig kétszer 13 300 Ft-ot, mint a kétgyermekes családok).

Hol és mikor igényelhető

A munkáltató családtámogatási kifizetőhelyén, vagy annak hiányában a lakóhely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál.

Az igény benyújtást megelőző 2. hónap első napjáig lehet visszamenőleg igényelni.

Milyen okmányok kellenek az igényléshez

Kitöltött igénybejelentő

Az igénylő
- személyi igazolványa,
- lakcímnyilvántartó kártyája.

A szülők és a gyermekek
- TAJ kártyája.

A gyermek(ek)
- eredeti születési anyakönyvi kivonata.
- Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetében gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa által - formanyomtatványon - kiállított igazolás.

- Az egyedülállóságot vagy annak minősülést igazoló okirat. (Ha van ilyen)

Első baba utáni családi pótlékra vonatkozó igényt az "Igénybejelentés családi pótlékra" című formanyomtatványon kell benyújtani. Testvérek után a "Bejelentés a gyermekszám változásáról" című formanyomtatványon kell közölni az igényt.

Egyedülálló az a szülő, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. Ezen túl egyedülállónak minősül az ellátás megállapításánál
- akinek a férje, élettársa sorkatonai szolgálatot teljesít;
- ha saját maga vagy házastársa, élettársa közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs;
- ha fogyatékossági támogatásban részesül;
- ha rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, és nyugdíjának összege nem haladja meg a csoportonként megállapított legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs;
- ha nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik;
- ha időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs;
- aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.

Frissítve: 2008.

 

 

 

 

Gyermekgondozási segély - GYES (havi ellátás)

Összege 2008-ban azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (bruttó 28 500 Ft -, ikergyermekek esetén dupla összegű 57 000 Ft ) Nyugdíjas igénylő esetén nem vonnak nyugdíjjárulékot. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás időtartama 8,5 % nyugdíjjárulék levonása mellett, szolgálati időnek számít.

  Ki jogosult rá, ki után

A szülő
- saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig,
- ikergyermekek után a gyermekek tankötelessé válása évének végéig,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének végéig.

A nagyszülő akkor veheti igénybe, ha a gyermek
- első életévét betöltötte, továbbá
- gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
- szülei a GYES-ről lemondanak és egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe,
- A nagyszülő csak a szülő jogán, tehát csak akkor kaphatja, ha a szülőnek is járna.

2006.01.01-től a gyes mellett teljes munkaidőben is lehet dolgozni. Ez a nagyszülőre nem vonatkozik, ő továbbra is csak a gyermek 3 éves kora után és csak napi 4 órában vagy otthon korlátlanul dolgozhat. 3 éves koron túl csak beteg gyermekkel vagy ikergyermekekkel lehet gyesen lenni, úgyhogy az egészséges, egyke gyermekkel gyesen lévő nagyszülőre az vonatkozik, hogy ő egyáltalán nem dolgozhat.

Az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter - méltányossági jogkörben eljárva - gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat meg a gyermeket nevelő személynek:
- ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;
- ha az egyedülálló szülő kereső tevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható, továbbá

megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot:
- a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha betegsége miatt napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható;
- a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig, korábban ez 14 év volt, most 10 éves kor után már a gyessel azonos mértékű és azonos jogokat biztosító ápolási díjat lehet igényelni

Hol és mikor igényelhető

A munkáltató családtámogatási kifizetőhelyén, vagy annak hiányában a lakóhely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál. (Méltányossági ellátás és nagyszülő-GYES csak utóbbiban igényelhető.)

Az igény benyújtást megelőző 2. hónap első napjáig lehet visszamenőleg igényelni.

2008. január 1. óta elegendő az okmányok másolatát benyújtani, nem szükséges az eredeti iratokat mellékelni. Családtámogatási ellátásokat tehát  postai úton is lehet igényelni, a szükséges iratok másolatának megküldésével.

Milyen okmányok kellenek az igényléshez

Kitöltött igénybejelentő

Az igénylő
- személyi igazolványa,
- lakcímnyilvántartó kártyája,
- adóazonosító jelét tartalmazó adókártyája.

A szülők és a gyermekek
- TAJ kártyája.

A gyermek(ek)
- eredeti születési anyakönyvi kivonata.

- Magánnyugdíjpénztári belépési nyilatkozat záradékolt példánya;

- Munkaviszony esetén a munkáltató fizetés nélküli szabadság engedélyezése;

- Munkanélküli ellátást szüneteltető igénylő  esetében a szüneteltetésről szóló határozat;

- Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetében gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa által - formanyomtatványon - kiállított igazolás

- Amennyiben nyugellátásban részesül, úgy a megállapító határozat.

Méltányossági GYES

igényléséhez az igényben megjelölt októl függően:
- a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;
- a szülő egyedülállóságáról és jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozatot;
- a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető;
- igazolást arról, hogy a gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos.

 

 

 

Terhességi-gyermekágyi segély ? TGYÁS (havi ellátás)

  Terhességi-gyermekágyi segély
(tgyás, tes, gyás, thgys, kinek hogy tetszik - itt tgyásként rövidítjük)

Ki jogosult rá?

Aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,  ÉS

-a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, VAGY

-a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl (ún. passzív) táppénz, baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt szül, VAGY

-(passzív) táppénz, baleseti táppénz folyósításának megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül

A tgyásra jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani

-a biztosítás megszűnését követő (passzív) táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét

-közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét

-a rehabilitációs járadék folyósításának idejét (2008-tól)

Mettől meddig jár?

A tgyás a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A szülési szabadság időtartamát klasszikusan a Munka Törvénykönyve szabályozza, de más biztosítási jogviszonyban állókra, így pl. egyéni és társas vállalkozókra, megbízási szerződéssel dolgozókra, álláskeresési támogatásban részesülőkre is ugyanúgy kell alkalmazni.

A szülési szabadság 24 hét, vagy másképpen 168 nap, a kismama választásától függően legkorábban a szülés várható idejét megelőző 28. naptól, legkésőbb a szülés napjától lehet igénybe venni. Amikortól indul, onnantól kezdve 168 napig jár, nincs jelentősége, hogy a kiírt időpontban születik-e a baba. 

A gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha az általános jogosultsági feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak.

A szülési szabadság, és így a tgyásra jogosultság megszűnik:
-a gyermek halva születése esetén az ettől számított hat hét elteltével
-ha a gyermek meghal, a halált követő 15. napon, de a tgyás legalább az elejétől számított 42 napig ilyenkor is jár
-ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, akkor a gyermek elhelyezését követő napon, de a tgyás legalább a kezdetétől számított 42 napig ilyenkor is jár
(A 42 napos szabály azért van, hogy a gyermekágyas időszakra, az anya szervezetének regenerálódásának az idejére akkor is járjon ellátás, ha a gyermekkel történik valami, ami miatt tovább majd nem jár a tgyás.)
Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő egy év elteltéig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

Mikor nem jár annak, aki egyébként a jogosultsági feltételekkel rendelkezik?

A tgyás rendeltetése, hogy a kieső bért pótolja, ezért nem jár

-a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre az igénylő a teljes keresetét megkapja

-ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

Annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár az ellátás.

Hol kell igényelni?

Munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló kismamának az igényt a munkáltatónál/foglalkoztatónál kell bejelenteni, akkor is, ha passzív jogon igényli a tgyást.

Akkor is ez az eljárás, ha a munkáltatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, mert hivatalosan az ő dolga továbbítani az igényt a székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztárhoz . Ha a továbbítást nem bízzuk rá, akkor sem lehet a munkáltatót kihagyni, mert biztosítástól és jövedelemtől függő ellátásról van szó, úgyhogy a biztosításra és jövedelemre vonatkozó adatokat ún. foglalkoztatói igazoláson közölnie kell, ez alapján fogják megállapítani a tgyást.

Egyéni és társas vállalkozók esetében a székhely szerinti Egészségbiztosítási Pénztár az illetékes. Álláskeresési támogatásban részesülők a Munkaügyi Központ után - mert ilyenkor innen kell a foglalkoztatói igazolás és egyéb papírmunkák is vannak - a lakhely szerinti Egészségbiztosítási Pénztárnál tudják igényelni a tgyást.

Az igény benyújtást megelőző 6. hónap első napjáig lehet visszamenőleg tgyást igényelni.

A Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak címe, ügyfélfogadása   (katt rá)

Mi kell az igényléshez?

-a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonata - azért az eredeti, mert kidekorálják a hátulját, rávezetik az igénylés tényét, úgyhogy másolat nem jó

-kórházi igazolás 10-es, szülést jelölő kóddal, ezt automatikusan adják a zárójelentés mellé. Otthon szülőknek ez értelemszerűen nem kell, de jelezni kell, hogy ezért nincs.

-szülést megelőző időponttól igényelt tgyásnál terhesállományba vételről szóló igazolás vagy eredeti kiskönyv és nyilatkozat a szülési szabadság megkezdésének időpontjáról

-nyilatkozat a tgyás megállapításához - ez egy formanyomtatvány, ami arról szól, hogy sem az igénylő, sem a háztartásból
más nem igényel erre a gyermekre vagy más gyermek után más ellátást: Letöltés
-nem kifizetőhelyen történő igényléskor a munkáltató által kitöltött foglalkoztatói igazolás: Letöltés
-foglalkoztatói igazoláshoz tgyás pótlap: Letöltés

-"Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához" - ez egy tömbből kitépett, kézzel írt, jövedelmet havi bontásban tartalmazó igazolás, csak akkor kell, ha az igénylés és az előző év január 1. között más munkáltatónál is dolgozott az igénylő*

-"Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" - köznapi nevén TB kiskönyv, csak akkor kell, ha a tgyás kezdete előtti 2 évben több helyen dolgozott az igénylő*

*Lehet, hogy belépéskor oda lett adva a munkáltatónak és nála van.

Szülés előtti időponttól indított és akkor meg is igényelt tgyásnál a születési anyakönyvi kivonatot, a kórházi igazolást és a nyilatkozatot szülés után be kell nyújtani, különben leáll a folyósítás.

Mennyi az összege?

A tgyás alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet főszabályként a táppénzszabályok szerint állapítják meg.

Jövedelemként azt az összeget veszik figyelembe, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. A prémium, jutalom, egyéb nem rendszeres jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amikor kifizették.

Az ellátás alapját az irányadó időszakban elért jövedelem alapján állapítják meg. A tgyás a számítási időszakban elért átlagkereset, jövedelem 70%-a, ami bizonyos esetekben (ha 180-nál kevesebb bérezett napból van megállapítva) maximálva van.

.  Ha a tgyás kezdetét megelőző év január 1. és december 31. között volt legalább 180 bérezett nap, akkor az előző évi jövedelem az alap. 

. Ha az előző évben nincs 180 bérezett nap, de a tgyást megelőző naptól közvetlenül visszafelé (akár 2 évből is) van, akkor az utolsó 180 napi jövedelem lesz az ellátás alapja.

. Ha 180 nap sehogyan sincs, de ennél valamivel kevesebb van, akkor ez az 1-179 napi jövedelem, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az alap

.  Ha egyetlen bérezett nap sincs, akkor  

A tgyásból csak személyi jövedelemadó előleget vonnak. A tgyás összege nem számít bele egy következő ellátás alapjába.



 

Néhány nevezetes összeg:

2008-as minimálbér kétszereséből számított tgyás adójóváírással

30 napos hónapban bruttó 96.600 Ft , nettó 90.552 Ft

31 napos hónapban bruttó 99.820 Ft , nettó 93.192 Ft

2007-es minimálbér kétszereséből számított tgyás adójóváírással

30 napos hónapban bruttó 91.700 Ft , nettó 86.534 Ft

31 napos hónapban bruttó 94.757 Ft , nettó 89.040 Ft

- munkaviszonyban állónál az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese a tgyás alapja
- egyéni és társas vállalkozónál a minimálbér
- álláskeresési járadékot szüneteltető esetében a járadék alapját képező, korábbi átlagkereset, de legfeljebb a minimálbér      kétszerese
- álláskeresési segélyt szüneteltetőnél az álláskeresési segély összege az alap (de ez olyan kevés, hogy az alanyi jogon járó gyes több nála)

Frissítve : 2008. január 22

 

Gyermekgondozási díj ? GYED (havi ellátás)

Gyermekgondozási díj (gyed)

Ki jogosult rá?

A biztosítási jogviszonyban álló szülő (vér szerinti és örökbefogadó szülő/gyám/az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van), HA

-a gyed igénylését- a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, VAGY

-a tgyásban részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a tgyás alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, ÉS

a gyermeket saját háztartásában neveli.
 

A gyedre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani

- a biztosítás megszűnését követő (passzív) táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély folyósításának az idejét

- közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét

- a rehabilitációs járadék folyósításának idejét (2008-tól)

Mettől meddig jár?

A gyed legkorábban a tgyás, illetve ha azt nem vették igénybe, akkor az annak megfelelő időtartam (szüléstől 168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Mikor nem jár annak, aki egyébként a jogosultsági feltételekkel rendelkezik?

A gyed rendeltetése, hogy az otthon babázás miatt kieső bért pótolja, ezért nem jár akkor, ha

- a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja

- a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét (ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár a gyed)

- a jogosult a Szociális ellátáskról szóló törvényben meghatározott, ún. egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont), ami innen érinthet kismamát az pl. rokkantsági nyugdíj, álláskeresési támogatás, rendszeres szociális járadék, rendszeres szociális segély, gyes, gyet, EU tagállamból kapott hasonló típusú ellátás

- a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el

- a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el,  rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezés kivételével

- a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti

Hol kell igényelni?

Munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló kismamának az igényt a munkáltatónál/foglalkoztatónál kell bejelenteni, akkor is, ha passzív jogon igényli a gyedet.

Akkor is ez az eljárás, ha a munkáltatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, mert hivatalosan az ő dolga továbbítani az igényt a székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztárhoz . Ha a továbbítást nem bízzuk rá, akkor sem lehet a munkáltatót kihagyni, mert biztosítástól és jövedelemtől függő ellátásról van szó, úgyhogy a biztosításra és jövedelemre vonatkozó adatokat ún. foglalkoztatói igazoláson közölnie kell, ez alapján fogják megállapítani a gyedet.

Egyéni és társas vállalkozók esetében a székhely szerinti Egészségbiztosítási Pénztár az illetékes. Álláskeresési támogatásban részesülők a Munkaügyi Központ után - mert ilyenkor innen kell a foglalkoztatói igazolás és egyéb papírmunkák is vannak - a lakhely szerinti Egészségbiztosítási Pénztárnál tudják igényelni a gyedet.

Az igény benyújtást megelőző 6. hónap első napjáig lehet visszamenőleg gyedet igényelni.

A Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak címe, ügyfélfogadása

Mi kell az igényléshez?

-a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonata - azért az eredeti, mert kidekorálják a hátulját, rávezetik az igénylés tényét

-kitöltött igénybejelentő: Letölthető innen  

-nem kifizetőhelyen történő igényléskor a munkáltató által kitöltött foglalkoztatói igazolás: Letölthető innen

-foglalkoztatói igazoláshoz gyed pótlap: Letölthető innen

 

-magánnyugdíjpénztári tagság esetén tagsági okirat vagy záradékolt belépési nyilatkozat - azért van rá szükség, mert nyugdíjjárulékot és tagdíjat vonnak belőle és bemondásra nem vallanak be tagdíjat meg nem küldözgetnek pénteket a nyugdíjpénzárhoz, igazolni kell a tagságot. Kifizetőhelyen ezt a munkáltató egyébként is tudja, ezért ilyenkor erre nincs szükség.

-"Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához" - ez egy tömbből kitépett, kézzel írt, jövedelmet havi bontásban tartalmazó igazolás, csak akkor kell, ha az igénylés és az előző év január 1. között más munkáltatónál is dolgozott az igénylő*

-"Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" - köznapi nevén TB kiskönyv. Csak akkor kell, ha a gyed kezdete előtti 2 évben több helyen dolgozott az igénylő*

*Lehet, hogy belépéskor oda lett adva a munkáltatónak és nála van.


2008. január 1. óta elegendő az okmányok másolatát benyújtani, nem szükséges az eredeti iratokat mellékelni. Családtámogatási ellátásokat tehát  postai úton is lehet igényelni, a szükséges iratok másolatának megküldésével!

Mennyi az összege?

A gyed alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet főszabályként a táppénzszabályok szerint állapítják meg.

Jövedelemként azt az összeget veszik figyelembe, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. A prémium, jutalom, egyéb nem rendszeres jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amikor kifizették.

Az ellátás alapját az irányadó időszakban elért jövedelem alapján állapítják meg. A gyed a számítási időszakban elért átlagkereset, jövedelem 70%-a, ami bizonyos esetekben (ha 180-nál kevesebb bérezett napból van megállapítva) maximálva van.

.  Ha a gyed kezdetét megelőző év január 1. és december 31. között volt legalább 180 bérezett nap, akkor az előző évi jövedelem az alap.

. Ha az előző évben nincs 180 bérezett nap, de a gyedet megelőző naptól közvetlenül visszafelé (akár 2 évből is) van, akkor az utolsó 180 napi jövedelem lesz az ellátás alapja.

. Ha 180 nap sehogyan sincs, de ennél valamivel kevesebb van, akkor ez az 1-179 napi jövedelem, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az alap

.  Ha egyetlen bérezett nap sincs, akkor

- munkaviszonyban állónál az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese a gyed alapja

-egyéni és társas vállalkozónál a minimálbér

-álláskeresési járadékot szüneteltető esetében a járadék alapját képező, korábbi átlagkereset, de legfeljebb a minimálbér kétszerese

-álláskeresési segélyt szüneteltetőnél az álláskeresési segély összege (de ez olyan kevés, hogy az alanyi jogon járó gyes több nála)

A gyedből személyi jövedelemadó előleget és 9,5% nyugdíjjárulékot/magánnyugdíjpénztári tagdíjat vonnak. A tgyás összege nem számít bele egy következő ellátás alapjába.

 

 

Néhány nevezetes összeg:

2008-as maximális gyed bruttó 96.600 Ft , adójóváírással nettó 81.375 Ft (30 és 31 napos összeg megegyezik)

2007-es minimálbér kétszereséből számított gyed

30 napos hónapban bruttó 91.700 Ft , nettó 77.822 Ft

31 napos hónapban bruttó 94.757 Ft , nettó 80.038 Ft

Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg (pl. gyedről visszamegy az anyuka dolgozni, aztán 2 éves kor előtt mégis úgy dönt, hogy inkább babázna és visszamegy gyedre), úgy az ellátás összege azonos lesz az először megállapított összeggel.

Frissítve : 2008. január 22

 

 

Tb ellátásokat terhelő levonások
Táppénz: csak SZJA előleg kerül belőle levonásra
Tgyás: csak SZJA előleg kerül belőle levonásra
Gyed: SZJA előleget és 9,5% nyugdíjjárulékot vagy magánnyugdíjpénztári tagnál 8% tagdíjat (ezért kell valamivel igazolni a tagságot gyedigényléskor) és 1,5% nyugdíjjárulékot vonnak belőle.
A MEP-ek speciális szabály szerint vonják az adóelőleget, mert nem havi, hanem napi szintű adóelőleget állapítanak meg és ezt szorozzák annyi nappal, ahány napra ellátást fizetnek. De tgyásnál és gyednél vagy egy hosszabb táppénznél itt is igaz néhány Ft eltéréssel, hogy bruttó 141.667 Ft-ig 18%, az efölötti részre pedig 36% az adóelőleg, az így számított összeget csökkentik az esetleges adókedvezmények: adójóváírás (18%, de maximum havi 11.340 Ft ), 3 vagy több gyerekesek családi kedvezménye, súlyos fogyatékosság kedvezménye.
Nem kifizetőhely cég esetén a munkáltató a foglalkoztatói igazoláson jelzi, hogy - a dolgozó hozzá benyújtott nyilatkozata(i) alapján milyen adókedvezményt (adójóváírás, családi kedvezmény, súlyos fogyatékosság kedvezménye) kell figyelembe venni az adóelőleg levonásánál. A kifizetőhely munkáltató ugyanazokat a kedvezményeket érvényesíti, amiket korábban. Tb kifizetőhely munkáltatónál év elején ne felejtsük el újra benyújtani a nyilatkozatokat, mert ott minden év elején újra be kell állítani a programban a paramétereket, akinek az ellátást a Pénztár folyósítja, annál erre nincs szükség, ők végig úgy veszik figyelembe az adókedvezményeket, ahogy igénylésnél be lett jelölve.
Az adójóváírást máskor nem érvényesíthető egyéni és társas vállakozó az adóköteles tb ellátás (táppénz, tgyás, gyed) után igénybe veheti az adójóváírást.

 

 

fel