Baba oldal

Kismama TB szótár

 

Passzív táppénz
Aki a biztosítás megszűnése után 3 naptári napon belül lesz keresőképtelen, annak legfeljebb 45 naptári napig így is jár a táppénz, erre mondjuk, hogy passzív jogon, ezzel a kifejezéssel különítjük el a biztosítás tartama alatti táppénztől.
Természetesen a 45 napra csak akkor jogosult valaki, ha a 45 nap egyébként is járna neki, tehát ha van legalább ennyi folyamatos biztosítása és a maximális 1 évnyi jogosultságából még nem vett igénybe ennyit az előző 1 évben. A 45 napi jogosultági méltányosságból további 45 nappal meghosszabbítható, ha vélelmezhető, hogy a keresőképesség addig helyreáll. Kismamák emiatt gyakorlatilag ki vannak zárva ebből a körből.

Bár ilyenkor már semmi közünk nincs az utolsó foglalkoztatóhoz, ő fogja kitölteni a táppénzhez a foglalkoztatói igazolást, ha pedig kifizetőhely, akkor ő fogja elbírálni és folyósítani a táppénzt.
A passzív táppénznek semmilyen jelentős hátránya nincs: bár nem munkaviszony és nem biztosítás, de egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot jelent, összeköti a biztosításokat, így a folyamatosság megmaradhat, nyugdíjhoz szolgálati időnek minősül és beleszámít tgyáshoz, gyedhez a 180 nap előzetes biztosítás jogosultsági feltételébe.

Passzív tgyás
Aki a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnése után passzív táppénzt kap és ennek a végét követően 28 napon belül szül, az jogosult tgyásra, de ún. passzív jogon. Ha valakinek a tgyás folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, akkor a 168 napból még hátralévő időszakban szintén passzív jogon kapja a tgyást. A passzív kifejezéssel különböztetjük meg attól, amikor valaki a biztosítás tartama alatt kap tgyást.
Bár ilyenkor már semmi közünk nincs az utolsó foglalkoztatóhoz, ő fogja kitölteni a tgyáshoz a foglalkoztatói igazolást, ha pedig kifizetőhely, akkor ő fogja elbírálni és folyósítani a tgyást.
A passzív táppénznek semmilyen jelentős hátránya nincs: nem munkaviszony és nem biztosítás, de egészségügyi szolgáltatásra jogosultágot jelent, összeköti a biztosításokat, így a folyamatosság megmaradhat, nyugdíjhoz szolgálati időnek minősül és beleszámít tgyáshoz, gyedhez a 180 nap előzetes biztosítás jogosultsági feltételébe.

Passzív gyed
Akinek a tgyás vagy a gyed folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, az a baba 2 éves koráig hátralévő időszakra ugyanúgy jogosult végig a gyedre, mintha lenne biztosítása, de ilyenkor passzív gyednek hívjuk, ezzel különböztetjük meg attól, amikor tart közben a biztosítás.
Ha már a tgyás alatt megszűnt a biztosítás, akkor a gyed igénylésekor már semmi közünk nincs az utolsó foglalkoztatóhoz, mégis ő fogja kitölteni a tgyáshoz a foglalkoztatói igazolást, ha pedig kifizetőhely, akkor ő fogja elbírálni és folyósítani a tgyást.
A passzív gyed egy kényelmes, de veszélyes dolog. Azért veszélyes, mert a rengeteg előnye mellett - ugyanolyan összegben jár végig, egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot jelent, összeköti a biztosításokat, ami így folyamatos maradhat, nyugdíjhoz szolgálati időnek minősül, beszámít a tgyáshoz az előzetes biztosításba - egyetlen hátránya van csak és aki ezt nem tudja, vagy nem veszi komolyan, az később, egy következő babánál kellemetlen helyzetbe kerülhet. A következő gyed egyik, nehezebben teljesíthető jogosultsági feltétele ugyanis megint az lesz, hogy az előző 2 évben legyen 180 nap biztosítás, de ebbe a passzív gyed már nem számít bele.

Tb ellátásokat terhelő levonások
Táppénz: csak SZJA előleg kerül belőle levonásra
Tgyás: csak SZJA előleg kerül belőle levonásra
Gyed: SZJA előleget és 9,5% nyugdíjjárulékot vagy magánnyugdíjpénztári tagnál 8% tagdíjat (ezért kell valamivel igazolni a tagságot gyedigényléskor) és 1,5% nyugdíjjárulékot vonnak belőle.
A MEP-ek speciális szabály szerint vonják az adóelőleget, mert nem havi, hanem napi szintű adóelőleget állapítanak meg és ezt szorozzák annyi nappal, ahány napra ellátást fizetnek. De tgyásnál és gyednél vagy egy hosszabb táppénznél itt is igaz néhány Ft eltéréssel, hogy bruttó 141.667 Ft-ig 18%, az efölötti részre pedig 36% az adóelőleg, az így számított összeget csökkentik az esetleges adókedvezmények: adójóváírás (18%, de maximum havi 11.340 Ft), 3 vagy több gyerekesek családi kedvezménye, súlyos fogyatékosság kedvezménye.
Nem kifizetőhely cég esetén a munkáltató a foglalkoztatói igazoláson jelzi, hogy - a dolgozó hozzá benyújtott nyilatkozata(i) alapján milyen adókedvezményt (adójóváírás, családi kedvezmény, súlyos fogyatékosság kedvezménye) kell figyelembe venni az adóelőleg levonásánál. A kifizetőhely munkáltató ugyanazokat a kedvezményeket érvényesíti, amiket korábban. Tb kifizetőhely munkáltatónál év elején ne felejtsük el újra benyújtani a nyilatkozatokat, mert ott minden év elején újra be kell állítani a programban a paramétereket, akinek az ellátást a Pénztár folyósítja, annál erre nincs szükség, ők végig úgy veszik figyelembe az adókedvezményeket, ahogy igénylésnél be lett jelölve.
Az adójóváírást máskor nem érvényesíthető egyéni és társas vállakozó az adóköteles tb ellátás (táppénz, tgyás, gyed) után igénybe veheti az adójóváírást.

TB kiskönyv
Hivatalos neve: igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról. A kiskönyv tartalmazza a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat, időrendi sorrendben: mettől meddig tartott a biztosítás, mikor szünetelt, mikor kaptunk valamilyen ellátást, sőt bizonyos esetekben ennek az ellátásnak a napi alapját is.
Fehér vagy rózsaszín harmónikaszerűen kihajtogatható könyvecske kartonpapírból, 70-es, 80-as években kiskönyvet kapóknál még egy régi, sárga, lapozható változat is előfordulhat. Általában a munkáltatónál van, persze csak akkor, ha le lett neki adva belépéskor - ez kötelező lenne, jobb helyeken kilépéskor odaadják, belépéskor pedig elkérik.
Amióta nincs munkakönyv, azóta fontos okmány lett, mert ez az egyetlen dokumentum, amiben idősorosan benne vannak a munkaviszonyok. De nem csak a munkaviszonyokat tartalmazza, hanem a többi biztosítást is, az egyéni vállalkozás kivételével, be kell tehát jegyezni pl. a tagi jogviszonyt (bt, kft nem munkaviszony keretében közreműködő tagja) és a megbízást is (amennyiben összege alapján létrejött a biztosítási kötelezettség).
A tb kiskönyvre szükség van táppénz, tgyás, gyed igénylésekor, mert ebből lehet megállapítani a jogosultságot, annak időtartamát és táppénznél a mértékét. Rugalmasabb helyeken, ilyen pl. a Teve utca, nem kérik, ha a foglalkoztatói igazolásból megállapítható, hogy legalább 2 éve ugyanott vagyunk biztosítottak, mert nincs olyan ellátás, amihez 2 évnél többet kellene a biztosítástörténetből látni, ezért ha ezt egyetlen foglalkoztató le tudja igazolni az ellátáshoz egyébként is benyújtott foglalkoztatói igazoláson, akkor nem kell a tb kiskönyv.
Ha az ellátás passzív jogon indul vagy passzívra vált, akkor le kell adni a folyósítónak a tb kiskönyvet, mert bele fogja írni, úgyhogy mindenképpen kérni fogják, hivatalosan enélkül nincs is passzív ellátás folyósítás. A biztosított érdekét szolgálja, hogy be legyen írva, mert ebből lehet látni pl. hogy folyamatos maradt a biztosítás vagy hogy később, munkanélküli ellátás megállapításnál a normál 4 évnél korábbi időre is menjenek vissza a munkaviszony gyűjtögetésben.

Jövedelemigazolás
A tb ellátások a kieső jövedelmet pótolják, ezért a jövedelem után állapítják meg őket. Ezt az aktuális (vagy utolsó) foglalkoztató igazolja, de ha az irányadó időszakban más munkáltatótól is volt jövedelem, akkor az innen kilépéskor kapott (kötelezően kiadandó) jövedelemigazolásra is szükség lesz az igénylésnél.
A jövedelemigazolás egy zöld kockás, kézzel írt, szigorú számadású nyomtatvány, ami havi bontásban tartalmazza a jövedelmet és - ha volt ilyen, akkor - pótlapon részletesen a nem rendszeres jövedelmet. Jobb helyeken belépésnél elkérik, hogy ellátás igénylésénél ne az utolsó pillanatban kelljen keresgélni, hanem ha szükség van rá, akkor rögtön ott legyen a foglalkoztatónál a többi dokumentummal együtt. Fontos tudni, hogy a számítógépes változatot nem fogadják el, még mindig vannak cégek, akik ezzel próbálkoznak, pedig 2001-ben lett bevezetve a nyomtatvány és hozzá a szabály, hogy csak kézzel lehet kitölteni.
Ha az előző év január 1-től nem volt más foglalkoztató, akkor korábbi jövedelemigazolásra nincs szükség, mert ebben az esetben a foglalkoztatói igazoláson kell ugyanezeket az adatokat (rendszeres-nem rendszeres jövedelem) ugyanilyen formában (2*12 kocka az előző évre és az ideire, nem rendszeres jövedelem esetében külön pótlap) feltüntetni.

Betegszabadság
Munkaviszonyban állónál a keresőképtelenség évi első 15 munkanapjára betegszabadság jár (ha több munkaviszony van, akkor mindegyikben), ezt a munkáltató fizeti, alapesetben (Mt. előírása) a távolléti díj 80%-a jár rá, de megállapodás vagy kollektív szerződés szerint nagyon ritkán ennél többet is fizet a munkáltató.
(A távolléti díj egyműszakos, előző évben ugyanannál a munkáltatónál nem túlórázó dolgozónál az alapbérrel egyezik meg. Az a nagyon kicsi kör, aki ebbe nem tartozik bele és érdekli a téma, az kérdezzen. Munkaszerződés vagy kollektív szerződés a betegszabadságra járó díjazást kedvezőbben is szabályozhatja, pl. 100%-kal való elszámolását vagy a távolléti díjnál magasabb átlagbér alapul vételét írhatja elő.)
Az 1,5%-os munkavállalói járulék kivételével mindkét oldalon ugyanazok a közterhek vannak utána, mint a bér után.
1992 előtt nem volt betegszabadság, az 1. naptól táppénz járt. Könnyen belátható, hogy mennyivel jobb a költségvetésnek és mennyivel rosszabb a munkáltatónak, hogy most évi 15 napot - járulékkal együtt - a cég fizet. Kb. 2000-ig a 15 napból 3 napot igazolás nélkül is igénybe lehetett venni, ez a (szabadságnövelő, mert inkább csak erre használták) lehetőség azóta megszűnt.
Gyermekápolási táppénz és üzemi baleset esetén nincs betegszabadság, ilyenkor az első naptól táppénz jár. Tagi jogviszonynál, ("bt, kft beltag"), megbízásos jogviszonynál, egyéni vállalkozónál nincs betegszabadság, nekik bármilyen típusú keresőképtelenségnél az első naptól táppénz jár.
A betegszabadságra járó díjazás járulékköteles, ezért bérezett napnak minősül és beleszámít abba a bizonyos 180 bérezett napba, amit olyan sokat emlegetünk.
Évközi belépésnél időarányosan járnak a napok, a törtnapot felfelé kell kerekíteni, pl. július 1-i belépésnél 8 nap betegszabadsága van valakinek (184/365*15=8), feltéve, hogy az előző helyén nem vett igénybe 7-nél többet, mert több munkahelyen sem lehet évi 15 napnál több a járandóság.
Gyed, gyes utáni munkába állásnál szintén arányosítani kell a betegszabadságos napokat, mert a betegszabi arra az időszakra jár, amire a fizetett szabadság is, az pedig csak a szülési szabadság (tgyás) és az ezt követő fizetés nélküli szabadság (gyed, helyette nagyon ritkán rögtön gyes) idejére jár. Ha pl. a gyest követően december 1-től áll munkába valaki, akkor a
31/365*15=1 nap az időarányos betegszabi, mert a tárgyévben 31 olyan nap van, amire a fizetett szabadság is jár.
Ha valaki december 31-én és január 1-én is keresőképtelen és december 31-én nem merült ki a betegszabadság, akkor a munkáltató január 1-től az új évre járó betegszabadságot számfejti, ez elég kellemetlen neki, mert szerencsétlen esetben akár egybefüggő 29 munkanapot is fizethet járulékostul.

Gyermekápolási táppénz
Táppénz keresőképtelenség esetén jár. Saját betegség mellett az is keresőképtelen, aki 1 évesnél fiatalabb, kórházban ápolt gyermekét szoptatja (ezt hívják a köznyelvben szoptatási táppénznek), vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. Gyermekápolási táppénzre a biztosított anya és apa egyaránt jogosult. Az igazolást a gyerekorvos adja, a keresőképtelenség kódja 5-ös a papíron, a megjegyzés rovatba pedig be van írva a gyerek neve, születési ideje és TAJ száma.
A gyerek életkorától és a szülő egyedülálló vagy nem egyedülálló státuszától függ, hogy hány napot lehet gyermekápolási táppénzen lenni:
* 1 éves korig korlátlanul,
* 1 és 3 éves kor között 84 napot
* 3 és 6 éves kor között 42 napot, egyedülállónak 84-et
* 6 és 12 éves kor között 14 napot, egyedülállónak 28-at.
A napok két születésnap között járnak, nem egyedülálló szülőknél kettejüknek összesen van ennyi gyápjogosultságuk. Megszűnt az a régi szabály, hogy a fel nem használt napokat tovább lehet vinni.
Természetesen a folyamatos biztosítástól is függ, hogy igénybe lehet-e venni ennyi napot, mert gyápnál is az a szabály, hogy legfeljebb a folyamatos biztosítás tartamára jár.
Gyáp szempontjából nem csak a hajadon, a nőtlen, az elvált és az özvegy minősül egyedülállónak - ők is csak akkor, ha nincs élettársuk - , hanem az is, aki a házastársával együtt él, de a válás már folyamatban van, azok a szülők, akik vakok személyi járadékában részesülnek, akinek a házastársa I. vagy II. csoportos rokkant vagy ha a másik szülő nincs szabadlábon.
2 év folyamatos biztosítás esetén a táppénz mértéke 70%, ennél kevesebbel 60% jár.
Nem számít bérezett napnak. Csak SZJA előleget vonnak belőle. Egyéni és társas vállalkozó gyermekápolási táppénzéből is érvényesíthető az adójóváírás.

Táppénzes igazolás
Keresőképtelenséget az az orvos tud igazolni, aki erre szerződést kötött az Egészségbiztosítási Pénztárral. (Magánorvosok általában nem ilyenek.) Saját keresőképtelenséget alapesetben a háziorvos igazol, ha a gyerek beteg, akkor a gyerekorvos adja az igazolást.
A kezdő, nagy alakú táppénzes papír 7 napra szól, ha ennél tovább tart a keresőképtelenség, akkor egy hosszúkás, szakzsargonban kutyanyelvnek nevezett igazolást ad az orvos 2 hetente, a két hasábon 1-1 hetet igazol.
A kórházi kezelést másképpen igazolják, erre speciális nyomtatvány van, ez egy írólap nagyságú igazolás, aminek a fejlécében a kórház és az osztály neve, címe van. Hosszabb kórházi ápolásnál mindig csak a kezdő napot igazolják és hogy a kiadás napján ez még tart. Ilyenkor az utolsó és a jelenlegi kiállítás közötti időszakra számolják el a táppénzt.
Az igazolásra is érvényes, hogy ahány ház, annyi szokás, nem minden orvos tarja magát ezekhez a szabályokhoz annak ellenére, hogy kormányrendelet szabályozza, hogy hogy kell igazolni a keresőképtelenséget. Előszeretettel csinálják például, hogy a kezdő táppénzes papír bármikortól indult is, csak vasárnapig szól, hogy a kutyanyelveken utána kerek naptári heteket tudjanak igazolni. Szintén gyakori megoldás, amikor hosszú keresőképtelenségnél egy kutyanyelvet adnak a teljes naptári hónapra. Nagyon ráérő tb ügyintézők - egyébként teljesen jogosan, de szvsz akkor is teljesen feleslegesen - bele szoktak ebbe kötni és csak a jól kiállított igazolásra számolnak el táppénzt.
A keresőképtelenséget legfeljebb 5 napra visszamenőleg lehet igazolni. Terhességgel, gyermekápolással összefüggő keresőképtelenségnél ilyen nem szokott lenni, de azért nem árt tudni, hogy van mód arra, hogy Főorvosi Bizottság 6 hónapra visszamenőleg adjon igazolást, természetesen csak indokolt esetben (pl. külföldön történt baleset vagy munkaviszony megszűnése után 3 napon túl diagnosztizált betegség, ami a természetnél fogva korábban kezdődött).

Terhesállományba vételről szóló igazolás
A tgyás már a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól igényelhető, ehhez bizonyítani kell, hogy már -28 van.
A helyi szokások döntik el, hogy a háziorvos vagy a nőgyógyász adja ki a terhesállományba vételről szóló igazolást, de aki keresőképtelenséget tud igazolni, annak mindene - nyomtatvány, bélyegző - megvan ahhoz, hogy terhesállományba vegyen. Nem is a technikai háttérrel szokott baj lenni, hanem azzal, hogy egész egyszerűen vagy nem tudják, hogy ez mi és hogyan kell igazolni. Nem ritka, hogy egy ilyen igazolás beszerzése tovább tart, mint a szülés.

A tgyáshoz szükséges terhesállományba vételhez ugyanolyan igazolás kell, mint a kezdő táppénzes papír, aminek a neve nem véletlenül "Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről". Terhesállomány szót aláhúzni vagy bekarikázni, megjegyzésbe szülés várható ideje, II. ponthoz állományba vette dátumhoz az a nap, amikortól indul a tgyás - ezt -28-on belül a kismama határozza meg, mert ez munkajogi és egészségbiztosítási kérdés, nem pedig orvosi - ennyi az egész. A III. ponthoz (keresőképtelenség kódja) nem kellene írni 6-ost vagy 8-ast, de nem kell tiltakozni, ha mégis ezt teszik. Ehhez még aközül a 10 orvos közül is - teljesen feleslegesen - ragaszkodik 9, aki a többivel tisztában van, úgyhogy az igényelbírálók ezzel már nem is törődnek, kivéve, ha 6-os a kód és hiányzik a szülés várható ideje, mert akkor az egy nagyon speciális esetnek néz ki, amit tisztázni kell, hogy nem erről van szó.
A tgyásigényléshez nem feltétlenül van szükség terhesállományba vételről szóló igazolásra, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy másképpen igazolják a -28. nap elérését. A terheskiskönyv 2. oldalán felül ott van a szülés várható időpontja, ezért az eredeti kiskönyvvel és egy szülési szabadság megkezdéséről szóló saját nyilatkozattal is lehet helyettesíteni a terhesállományba vételről szóló igazolást.

Keresőképtelenség kódja a táppénzes igazoláson
A táppénzes papíron leggyakrabban 8-ast látunk a keresőképtelenség kódjával. 9 féle kód van, kár volt ilyen sokat kreálni, mert így most időnként keverik az orvosok. Pedig a kódokat nem véletlenül találták ki, ezeknek igenis fontos szerepük van.
Ezek mutatják meg, hogy van-e betegszabadság a táppénz előtt (pl. gyápnál nincs), hogy mennyi lesz a táppénz mértéke (baleseti táppénz 100%-os, a sima viszont csak 60% vagy 70%), és hogy a táppénz 1/3-át a foglalkoztató fizeti-e (van olyan nagyon ritka eset, a hatósági elkülönítés, amikor nem), illetve hogy keressék-e a keresőképtelenségért felelőssé tehető személyt (pl. balesetnél).
A 9 közül jó esetben összesen 3 félével találkozunk, ezek közül is leggyakrabban a 8-assal, ez minden olyan keresőképtelenség gyűjtőkódja, ami nem baleset, nem gyerekápolás és nem valami olyan speciális, amiről nem is érdemes beszélni, annyira ritka.
A veszélyeztetett terhességnél is 8-ast kell(ene) írni, akkor is, ha van egy 6-os kód, aminek a tartalma hasonló és ezért jobban tetszik néhány orvosnak. A 6-os hivatalosan úgy szól, hogy terhesség-szülés miatti keresőképtelenség, de ezt csak akkor szabad használni, ha a szükséges előzetes biztosítás hiányában valaki nem jogosult tgyásra, 6-os kódos igazolásra ilyenkor annyi táppénzt kaphat a kismama, amennyi a folyamatos biztosítása és a táppénzelőzménye alapján még jár.
A gyermekápolási táppénz kódja 5-ös, az ilyen igazoláson a megjegyzés rovatba beírják a gyerek nevét, születési idejét és TAJ számát.
A terhesállomány nem keresőképtelenség, ennél nem kellene se 8-ast, se 6-ost írni, saját statisztikám szerint ezt kb. az orvosok 20%-a tudja. A terhesállományba vételről szóló igazolás annyiban különbözik az előzőektől, hogy ennél a megjegyzéshez a szülés várható idejét írják, az igazolás tetején pedig bejelölik a terhesállomány kifejezést.
Szülés miatti kórházi ápolásnál 10-es kód szerepel az igazoláson. Ilyennel a tgyáshoz szükséges igazoláson találkozunk.
A táppénzfizetés mindig ahhoz igazodik, hogy mennyi igazolást adunk le, kifizetőhelyeken ez azzal az eltéréssel igaz, hogy ők a bérfizetéshez igazodva egy hónapban egyszer számfejtik és fizetik a táppénzt - amennyi igazolás számfejtésig eljut hozzájuk, annyit számolnak el.

Táppénz
Táppénz a betegszabadságot kimerített keresőképtelen biztosítottnak jár, aki 2%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetett. (Utóbbit azért fontos hozzátenni, mert pl. a munkanélküli ellátásban részesülő is biztosított, de nem kötelezett járulékfizetésre, ezért ő nem jogosult rá.) Annyi időre - naptári napra -, de legfeljebb 1 évre jár, amennyi a folyamatos biztosítási idő. Az így kiszámított napokból le kell vonni annyit, amennyi táppénz volt a keresőképtelenség kezdetét megelőző 1 évben vagy ha ennél rövidebb a folymatos biztosítás, akkor a folyamatosságtól kezdődően. Ez az ún. táppénzelőzmény, ami csökkenti az előzőek szerint megállapított jogosultsági időt.
Passzív jogon az jogosult táppénzre, aki a biztosítás megszűnését követő 3 naptári napon belül lesz keresőképtelen.
2 év folyamatos biztosítás esetén a táppénz mértéke 70%, ennél kevesebbel illetve a kórházban tartózkodásra 60% jár.
Nem számít bérezett napnak. Csak SZJA előleget vonnak belőle. Egyéni és társas vállalkozó táppénzéből is érvényesíthető az adójóváírás, mert az adóköteles tb ellátás bérjövedelemnek minősül - nála is.
A táppénz alapja, vagyis mi után állapítják meg:
a) Ha az előző évben volt folyamatos biztosításból származó legalább 180 bérezett nap, akkor ez a legalább 180 napi tavalyi jövedelem a táppénz alapja.
b) Ha így nincs meg a 180 nap, de közvetlenül az 1. táppénzes nap előtt van, akkor az utolsó 180 napi jövedelemből számolják a táppénzt.
c) Ha sehogy sincs 180 nap és nem a mindjárt következő kivétel miatt nem jött össze, akkor a minimálbér lesz a táppénz alapja, de ha a 180-nál kevesebb napi átlag kevesebb, mint a minimálbér, akkor csak a kevesebb után jár.
d) Ha biztosítottként (tehát nem passzív jogon) kapott táppénz, tgyás, gyed miatt nem sikerült összehozni a 180 bérezett napot, vagyis ha a táppénz+tgyás+gyed+bérezett nap > 180, akkor az ún. kedvezményszabály lép életbe. Ennek az a lényege, hogy megnézik, mennyi volt az utolsó ellátás alapja és ezt "élesztik fel", a korábbi átlagkereset után jár a táppénz. (Kivéve, ha a mostani kevesebb, pl. ha egy jelenlegi pár nap minimálbérrel magasabb átlagot eredményez, mint a 2 évvel ezelőtti minimálbér, amit fel lehetne éleszteni.) Gyed előtti átlagkereset, ha legalább 180 bérezett napból volt megállapítva, felső határ nélkül, korlátlanul számít ilyenkor.

Kifizetőhely
A kifizetőhely nagyon leegyszerűsítve a munkahelyi tb szerv, ami nagy könnyebbség a dolgozónak illetve a MEP-eknek, munkalehetőség néhány embernek és nyűg a munkáltatónak - a felelősség, a megelőlegezett pénz és a költséges adminisztráció miatt.
Ha a munkáltatónál a létszám meghaladja a 100 főt, akkor társadalombiztosítási kifizetőhelyet kell működtetnie, 100 fő alatt megállapodást lehet kötni az egészségbiztosítási pénztárral társadalombiztosítási kifizetőhely működtetésére.
A kifizetőhely cégnél dolgozók helyben tudják igényelni az ellátásokat, ezeket a kifizetőhely bírálja el és a munkáltató folyósítja a munkabérekkel együtt. A költségvetést terhelő ellátásokat az OEP-től havonta visszaigénylik, így ezeket is ugyanúgy az állam finanszírozza, de a munkáltatónak kell megelőlegeznie.
A kifizetőhely a saját költségén a saját infrastruktúrájával és legalább középfokú tb ügyintéző közreműködésével látja el az igényelbírálási, folyósítási és egyéb feladatokat, a kifizetett ellátásokért korlátlan anyagi felelősség terheli. 5 évente ellenőrzik őket, a feltárt jogalap nélküli kifizetéseket megtéríttetik (inkább ilyen szokott lenni), az esetlegesen alacsonyabb összegben megállapított ellátások kamatostul történő kiutalásáról pedig intézkednek.
A kifizetőhelyen ugyanazok az igénylő nyomtatványok, határozatminták használatosak és az ellátásokról is ugyanolyan nyilvántartásokat kell vezetni a kifizetőhelyen is, a MEP-nél. Minden pontosan ugyanúgy történik, mint a nagy központi szerveknél, csak itt minden kicsiben megy, ez amolyan állam az államban.
A kifizetőhely ellátást elutasító vagy beszüntető határozata ellen a felettes szervnél lehet fellebbezni, célellenőrzést is lehet rájuk küldeni, ha úgy érzi valaki, és ezt alá is tudja támasztani, hogy tévesen állapították meg az ellátását.
A családtámogatási kifizetőhelyek 2008 elején 3 ütemben megszűntek, a folyósítást a kincstár vette át. Egy nagyon szűk réteget leszámítva - hivatásosok, akiknél valamilyen nemzetbiztonsági okból úgy látta jónak a jogalkotó, ha házon belül maradnak ezek az ügyek is - mindenki a MÁK Családtámogatási Irodáknál tud családtámogatási ellátást: gyest, családi pótlékot, egyszeri anyasági támogatást igényelni.

Méltányosság
Az elnevezés ellenére nem arról van szó, hogy valakin megesik a MEP vezetőjének a szíve és ezért ellátást állapít meg valakinek, aki egyébként nem lenne rá jogosult. Illetve valamennyire bejátszanak a méltányolható körülmények is, de ezt csak annál vizsgálják, aki az objektív feltételeknek megfelel. Jogszabály határozza meg ugyanis azt a néhány esetet, amikor lehet méltányosságot gyakorolni, egyéb esetekben bármennyire is együtt éreznek a kérelmezővel, nincs mód méltányosságra. (Alacsony) összeggel kapcsolatban egyáltalán nincs méltányosság.
Tgyást és gyedet méltányosságból az igényelhet, aki biztosított, de a másik jogosultsági feltétellel, a szülés előtti 2 évben legalább 180 nap biztosítással nem rendelkezik. Nagyon kevesen tudnak a lehetőségről, úgyhogy elég jó arányban teljesítik a kérelmeket. 2003-ban az egész országban 57 méltányossági tgyás kérelmet adtak be, ebből 31-en megkapták. Gyednél 65-ből 29 volt az arány.

Frissítve: 2008. március 4.

fel