Kezdő oldal

Hogyan tévesztenek meg napjaink szellemi vezetői?

1. rész
De honnan került elő ez a sok mester...?

2. rész
Fát vágni fejetlen baltával...

...avagy hogyan segítsenek rajtad, ha azt sem tudod, mit akarsz?

3. rész
A lélek Mekk Elekjei...

...avagy mire képes, aki bármit megígér?



1. rész
De honnan került elő ez a sok mester...?

Akik rendszeresen olvasnak apróhirdetéseket, az elmúlt néhány évben érdekes jelenségre figyelhettek fel: robbanásszerűen megnőtt a lelkünk rendbetételére jelentkező szellemi vezetők, tisztánlátók, guruk, jósok, boszorkányok, kineziológusok, pszichológusok, trénerek, mindenféle tanácsadók száma.

Ha mesterre van szükségünk, jelöltek százai közül válogathatunk, a legkülönbözőbb szempontok alapján. A piac törvényei szerint ekkora kínálat hosszú távon elképzelhetetlen volna számottevő kereslet nélkül.

Az igény tehát akkora, hogy a lelki vezetésre szép lassan egész iparág épült . Ennyien estünk kétségbe hirtelen? Esetleg már régóta szenvedünk, ám valamiért csak most jutottunk el oda, hogy tegyünk ellene valamit? Szorongunk? Megcsömörlöttünk? Vajon, mit keresünk, amikor úgy döntünk, hogy egy idegen útmutatására bízzuk életünket?

"Nézz ki jól, és érezd magad remekül!" - hangzik a fogyasztói társadalom jelmondata, amely már jó ideje meghatározza életünket. A diadalmas individualizmus korszakában, a reklámok civilizációjában élünk, amelynek szlogenje szerint bármi lehetséges és minden megkapható - az élet kellékei által a tökéletes boldogság is. Csupán a kellékeket kell megszerezni, ami viszont a legtöbbünket alapvető nehézségek elé állít. Ugyanakkor immár Magyarországon sem egészen szokatlanok a karrier-vagyon-luxus szentháromságára épülő sikertörténetek, melyeknek megvalósítóiról egyre többet hallhatunk.

Persze ha a sorok között is tudunk olvasni, hamar gyanút fogunk. A remek közérzethez ugyanis azok sem feltétlenül jutnak közelebb, akik irigylésre méltóan néznek ki, megengedhetik maguknak a síelést Svájcban és a nyaralást Dubaiban, miközben egyetlen telefonnal óriás gépezetet hoznak mozgásba, s mindenhová elér a kezük.

A sikeremberek és a "lúzerek" mára épp úgy tanácstalanul állnak életük megoldatlanságai előtt, csupán egyiküket a "miért nem sikerül?", másikukat az "akkor miért nem tudok örülni?" problémája gyötri. A fogyasztói civilizáció nem ad választ alapvető kérdésekre, az intenzív élvezetek és a luxuscikkek mámora csak ideig-óráig képes elnyomni a belül kongó ürességet, a szorongást és az élet valódi értelmének hiányát .

A hiányérzet piacot teremtett, s ezen a piacon a valódi segítők mellett hamar megjelentek a kétségbeesés vámszedői is, akik jól csengő hirdetésekben kínálnak megoldást kátyúba jutott életünk problé- máira.

Több ezer éves szellemi iskolák követői versengenek a modern tudományok képviselőivel, így kerül egy lapra a buddhizmus az NLP-vel, a kabbalizmus a kineziológiával, a taoizmus az agykontrollal. E zavarba ejtő kínálat sokszor egyszerűen "ezotéria" vagy "oktatás" címszó alatt szerepel, mi pedig úgy válogathatunk a mesterek között, akár a zsibvásáron a megunt játékok, kinőtt cipők és divatjamúlt kalapok kupacában.

Más módszerek segítségével, de mindegyikük ugyanazt ígéri. Megelégedettséget a hiányérzet helyett, változást a defektállapot helyett, életprogramot a sodródás helyett, függetlenséget a kiszolgáltatottság helyett, kompetenciát az inkompetencia helyett .

Hogyan döntsük el, melyik hitre, módszerre, programra van szükségünk, s ki az, akire nyugodt szívvel rábízhatjuk magunkat? Minek alapján mondhatjuk ki az ítéletet: ez a mester, ez pedig a szél- hámos? Mire figyeljünk, hogy a kétségbeesés legsötétebb órájában se keveredjünk egy csaló vagy egy szekta hálójába?

A 32 éves Csilla megszokott élete szinte napok alatt omlott össze, amikor egyszerre mondtak fel neki munkahelyén, és derült ki, hogy férje már jó ideje megcsalja valakivel. Kétségbeesésében saját maga számára is meglepő lépést tett: jelentkezett egy újsághirdetésre. Az ígéretes néhány sor feladója olyan egyedülálló módszert kínált, amelynek elsajátításával bárki jelentősen javíthat életminőségén. Hamarosan kiderült, hogy ezt a technikát egy meglehetősen drága hétvégi tanfolyam keretében lehet elsajátítani, ám Csilla úgy érezte, hogy jelenlegi helyzetében nincs sok veszítenivalója.

Kezdeti bizalmatlansága hamar feloldódott, amikor egy szuggesztív erejű előadó és egy maroknyi, de egyre lelkesebb csoport társaságában találta magát. A rendkívül jól felépített, magával ragadó előadások hatására rövid idő után úgy érezte, eddig szomorúságban, fásultságban és tudatlanságban tengette mindennapjait, s számára az élet csak most kezdődik igazán. A második nap végére már teljes eufóriában volt, korábbi problémái jelentéktelennek tűntek a káprázatos új lehetőségek fényében. Külön örült neki, hogy a kétnapos előadás valójában nem is kétnapos, mert még számos találkozón fogják tökéletesíteni az elsajátított módszert, és újabbakat tanulni. Még az sem rettentette el, hogy ezek az alkalmak - bár olcsóbban kínálták őket, mint az első hétvégét - az ő pénztárcájára szabva így is nagyon drágák voltak.

A hétvégét követő napok hihetetlen felszabadultságban teltek - soha nem volt még ennyire sugárzó és magabiztos. Váratlan állásajánlattal keresték meg, hűtlen férjének pedig könnyű szívvel adta ki az útját, bízván abban, hogy rövidesen megtalálja az igazán hozzá illő partnert. A tanfolyam csapata az időközben heti rendszerességűvé sűrűsödött találkozók során valódi közösséggé nőtte ki magát, a csodás módszer oktatója pedig olyan lelki mesterré, aki az élet minden területén pontos útbaigazítással szolgált.

A pozitív élményektől kivirágzott Csilla hamarosan megismerkedett egy vonzó férfivel. A kapcsolat ígéretesen indult, ezért Csilla enyhe lelkiismeretfurdalással ugyan, de minden második hétvégéjét szabaddá tette udvarlója számára. Igencsak meglepődött, amikor mestere dühösen kérte számon mulasztásaiért, és azt állítván, hogy a férfi "veszélyezteti megújult személyiségét", arra buzdította, hogy azonnal szakítson vele. Csilla megzavarodott az addig tapasztaltaktól szögesen eltérő reakciótól: erős bűntudatot érzett, ugyanakkor józan kritikai érzéke jelezte, hogy valami nincs rendben.

Eleinte megpróbálta összeegyeztetni kapcsolatát és a tanfolyamot, amely új magabiztossága forrását jelentette - ám próbálkozásaira csak még nyugtalanítóbb reakciókat kapott. Csoporttársai egyre hűvösebben bántak vele, a mester nyomán ők is azt sugallták, hogy súlyos hibát követ el - egyikük száján még az "áruló" szó is kicsúszott, amiért minden második alkalmat elmulaszt. Mestere többször megfenyegette, hogy ha nem hajlandó követni a "helyes utat", kitaszítják maguk közül, ám az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor felszólította, hogy fizesse ki azokat a találkozókat is, amelyeken nem vesz részt, hiszen ő sem követelhet más elbírálást, mint a többiek. Csilla ekkor döntött - és becsukta maga után az ajtót.

A fenti epizód óta másfél év telt el, és Csilla azóta is boldog, harmonikus kapcsolatban él új partnerével.
"Abban a kétségbeesett élethelyzetben nagyon jól jött, hogy találtam egy közeget, ahol elfogadtak, bíztattak, és azt állították, mindenre képes vagyok." - mondja - "Így utólag átgondolva, az 'egyedülálló módszer' lényege csupán ennyi volt, minden más eleme nélkülözhető. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy jókor találtam rájuk, s még hálásabb, hogy időben szállhattam ki. Ma már ugyanis tudom, hogy ez a közösség egy szekta volt. Mindenhez a mester jóváhagyása, bölcs ítélete kellett, aki az eredményeket csak addig támogatta, ameddig nem váltunk általuk túlságosan függetlenné - és legfőképpen ameddig fizettünk. Erre talán a mai napig sem döbbentem volna rá, ha akkor nem találkozom a jelenlegi barátommal. Mindenkinek azt javaslom, bármennyire is kétségbeesett, arra a néhány percre még őrizze meg lélekjelenlétét, amíg kiválasztja, kitől kér segítséget."


Csilla esete egyáltalán nem egyedi, és nem is a legkirívóbbak közül való. Ugyanakkor szép számmal akadnak pozitív példák is, olyan tanácsadók, akik egy-egy nehéz élethelyzetben valóban képesek segíteni rajtunk. A kérdés csupán az, miként találhatjuk meg őket a sok önjelölt próféta között.

vissza


2. rész

Fát vágni fejetlen baltával...
...avagy hogyan segítsenek rajtad, ha azt sem tudod, mit akarsz?

Ahhoz, hogy megtaláld a számodra legmegfelelőbb segítőt, először is nem árt tudnod, mit keresel. Ez a látszólagos közhely valójában jóval bonyolultabb feladat, mint amilyennek első hangzásra tűnik, sőt általában épp itt kezdődnek a problémák.

Sokszor csak annyit tudsz, hogy valami nem működik az életedben, rosszul érzed magad a bőrödben, és akár komoly áldozatokra is kész vagy a változásért. Nincs konkrétabb vágyad, mint hogy "legyen már jó végre".

Ez a bizonytalanul várakozó, befogadásra kész állapot akár veszélyes is lehet. Ilyenkor hiheted el könnyedén egy szélhámosnak, hogy ő jövőbeli boldogságod egyedüli letéteményese. Ilyenkor képzelheted azt egy szektáról, hogy ráleltél igazi családodra, s egész addigi életed tévedés, rossz álom volt csupán. Ilyenkor válhatsz fanatikus hívévé egy módszernek, egy vallásnak, egy eszmének. És ilyenkor történhet meg az, hogy szeretteid rémülten nézik, miként fordulsz ki önmagadból, de kétségbeesett meggyőzési kísérleteikben csupán tudatlanságuk, ne adj isten irigységük bizonyságát látod.

Mielőtt tehát úgy döntesz, segítőhöz fordulsz, érdemes tisztázod magadban, életed mely területén szeretnél változtatni, nagyjából mit akarsz elérni, és ebben milyen szerepet szánsz lelki/szellemi vezetődnek . Ha már ennél a kérdésnél elakadsz, és úgy érzed, tökéletes káosz uralkodik a fejedben, számodra első körben valószínűleg egy önismereti tanfolyam vagy egy pszichológus a megfelelő választás.

Bármely specifikusabb módszer korai lehet: hiába ad ugyanis életprogramot, ha üres edényedet saját tartalmaival tölti fel, s Te közben továbbra sem tudod meg, ki vagy és mire van szükséged valójában.

Lewis Carroll Alice Csodaországban című művében Alice egyszer csak egy útkereszteződéshez ér, ahol két ösvény áll előtte - mindkettő előre mutat, ám ellentétes irányban. Egy fán ülő macskától kérdi meg, melyik utat válassza.
- Az attól függ, hová akarsz menni - mondja a macska.
- Nem tudom - feleli Alice.
- Akkor voltaképpen mindegy, melyik utat választod, nem igaz? - hangzik a macska válasza.

Ha az első kérdésre már határozott válaszod van, lássuk a következőt. Az alapvető választás ugyanis az, hogy praktikus ismeretekre van szükséged, vagy spirituális útra kell, hogy lépj. Tehát mit szeretnél? Sikeresebbnek lenni abban, ami most vagy, esetleg egy egészen újfajta gondolkodásmódot és életformát?

Ha az előbbit, akkor ne a misztikus tanítások felé indulj. A vallás soha nem lesz igazi otthonod, ha kizárólag kudarcaid elől menekülsz bele, és az ezotéria rendeltetése sem az, hogy titokzatos varázsigék és meditációk segítségével jobban érvényesülj a fogyasztói civilizációban. Ne azért akarj megismerkedni ezekkel a tanításokkal, mert sikertelen vagy az üzleti életben vagy átmeneti válságba jutott a magánéleted.

Ha gyakorlati problémád van, gyakorlati módszert keress - pl. marketing kurzust, agykontroll tanfolyamot vagy kommunikációs tréninget. Bárki bármit ígér, a helytelenül értelmezett ezotéria nem oldja meg praktikus gondjaidat , és felszínes érdeklődésed miatt annak valódi tartalmaihoz sem tudsz eljutni. Így legfeljebb divat-ezoterikus lehetsz, akinek útkeresése társasági beszédtéma, tele homályos fogalmakkal és nagyképűséggel.

A zen-buddhizmus a vágyakat se beteljesíteni, se elfojtani nem segíti, pusztán átéli. Nem az emberi természet tökéletesítése, csupán megtapasztalása a célja. Bárhogyan döntünk, a szenvedést nem tudjuk kikerülni, pontosan ott vár ránk mindig, ahová menekülünk előle. A zen-buddhizmus szerint a mester nem mások, hanem önmaga mestere. Tanítványai nem azért gyűlnek köréje, hogy kövessék őt, hanem hogy bátorítást nyerjenek példájából. A mester sem kívánja vezetni a tanítványokat, de neki oly sok van, hogy szívesen megosztja másokkal. Egy zen-mestertől hiába is várnánk magyarázatot - sosem beszél nyíltan, nehogy megfossza tanítványát a felfedezés örömétől.

A keleti tanítások irányába kizárólag akkor érdemes elindulnod, ha kész vagy elkötelezni magad egy hosszú, csöppet sem csillogó, próbatételekkel teli útnak , melynek végére érve alapvetően más emberré válsz, mint aki most vagy - más szokásokkal, más célokkal, más értékrenddel. Hogy egy kicsit közelebb kerülj ahhoz, ez miről is szól voltaképpen, érdemes megismerkedned egy különös mester nevével.

A hatvanas évek Franciaországában óriási sikere volt egy bizonyos Arnauld Desjardins vezette, keleti tanításokkal foglalkozó televíziós műsornak. Desjardins lebilincselő riportfilmeket forgatott Ázsiában, a hindu ashrámokban, buddhista kolostorokban, szufita közösségekben, találkozott és beszélgetett az ott élő lelki mesterekkel, bölcsekkel.

Mindenkit meglepett, sőt sokan el is fordultak tőle, amikor népszerűsége csúcsán egyszer csak otthagyta a televíziót, és maga is lelki vezetésbe kezdett. Mivel nyitott szellemű keresőként csaknem minden vallási és szellemi hagyományt élénk érdeklődéssel tanulmányozott, némelyek szélsőséges szinkretizmussal vádolták, noha ő mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy keresztény.

Amikor évtizedekkel később egy vallási folyóirat riportere váltásának okáról faggatta, Desjardins meglepő kijelentést tett: Ázsia lelkisége lehanyatlott, elfogytak a mesterek, akiket felkereshetett volna. Meghaltak a tibeti aszkéták, az indiai bölcsek, s a szentek és szerzetesek világát egy pénzt és kényelmet hajszoló társadalom foglalta el.

Desjardins 1974-ben létrehozta első ashramját, ahol a szellemi keresőket fogadta - teljesen ingyen. A hozzá fordulókat meghallgatta, és legjobb tudása szerint tanácsot is adott nekik. Noha ezt a lelkigyakorlatos helyet semmi módon nem reklámozta, özönlöttek az érdeklődők, s hamarosan jóval tágasabb helyet kellett neki keresni.

Amikor megkérdezték tőle, hogyan válhat valaki lelki mesterré, Desjardins így válaszolt:

"Ahhoz, hogy valaki lelki mesterré váljon, le kell töltenie az inaséveket, és tapasztalatokat szereznie egy lelki úton, kiállva a próbákat. Mielőtt tanácsokat adna, el kell jutnia az igazi békéhez. Ami engem illet, türelmes, állhatatos, olykor nyakas voltam. Az évek során elindult bennem egy átalakulás, amelyre bárki képes.
Az emberi természet nem csupán képtelenség, erőszak, reménytelenség, hazugság, képmutatás és hitványság, de magában rejti a szeretetet és a részvétet is. A lelki mesternek hosszú felkészülésre van szüksége, a pszichológiai és lelki formálódás éveire, melyek elegendő bölcsességet biztosítanak. Magam mindig vigyázok, hogy a tanácsok ne alanyiságomból, ne tudattalanomból jöjjenek elő.
A rossz tanács igen nagy pusztítást okozhat, ezért ha nem látok világosan, inkább hallgatok. "

Desjardins a nyugat lelki keresését gyakran zavarosnak és felszínesnek tartja. Az a tapasztalata, hogy a legtöbben gyorstalpaló kurzust szeretnének elvégezni a bölcsességért, valami mágikus receptet várnak, hogy eljuthassanak a legmagasabb tudatállapotba . Ő azonban senkinek sem ígér könnyű sikert, mint ahogyan véleménye szerint egyetlen lelki mesternek sem szabadna megtennie.

Noha egyszerű útról van szó, ez nem jelenti azt, hogy ez az út egyszersmind könnyű is. Rengeteg elmélkedéssel, gyakorlással és aszkézissel van kikövezve, és ami a legfontosabb, el kell fogadni, hogy ez az út nem hozzátesz valamit ahhoz, amik vagyunk, hanem mély belső átalakulást követel.

Ha már a második kérdésre is tudod a választ, elérkeztünk az utolsóhoz. Szellemi iskolákból és gyakorlati tanfolyamokból is ezer meg ezer kínálja magát - melyik a Neked való?

Nos, ez az a kérdés, amelyre annyi a válasz, ahányan feltesszük. A legjobb tanács, hogy nagyon figyelj arra a belső hangra, amely, ha nem nyomod el, meglepő pontossággal tudatja Veled, merre indulj. Fogadd meg, amit Hamvas Béla tanácsolt Smaragdina című művében: "Guarda e passa!" - vagyis nézd meg, és lépj tovább! Nézz meg mindent, s ami jó, tartsd meg! Ha épp annyira megőrzöd nyitottságodat és kiváncsiságodat, mint józan kritikai érzékedet, nagy felfedezések várnak Rád.

vissza


3. rész

A lélek Mekk Elekjei...
...avagy mire képes, aki bármit megígér?

"Egyszer - még régen, az iskolában - felelnem kellett. Nem tudtam megoldani egy matematikapéldát, valami képletet kellett volna használnom, de nem jutott eszembe. Körbelestem, hátha súg valaki - hát súgott is az osztályelső. Azt súgta:
- Gondolkozz!
Hát nem ilyen segítők vagyunk mi is?"

(Popper Péter)

Most érkeztünk el a legnehezebb kérdésekhez. Kinek helyezhetjük kezébe az életünket, s miről ismerhetjük fel a szélhámost? Létezik-e biztos támpont, amely megóv minket attól, hogy bizalmunkat és pénzünket egy csalóra pazaroljuk?

A probléma megközelítéséhez ne menjünk messzebbre a mester szó ipari jelentésénél, és gondoljunk a középkori céhekre, melyek egészen a 19. századig működtek Európában. Ezek a hierarchikus szervezetek kimondták, hogy csak azon mesterek űzhetnek valamely ipari foglalkozást, akik a céh tagjai közé tartoznak. Ide pedig csak a legjobbak kerülhettek be.

"A tiszteletet nem kierőszakolni, hanem megszolgálni kell."
(Gracián)

A mesterré válásnak igen szigorú feltételeket szabtak: a reménybeli jelöltnek a kiképzés után először inaskodnia, majd legénykednie kellett, sőt, hogy tudását tökéletesítse, előírták, hogy vándorlegényként külföldön is tapasztalatot szerezzen. Ezután készítette el az ún. mesterremeket, s ha ez megfelelő minőségű volt, próbaidőre bekerülhetett a céhbe. A megrendelő így biztos lehetett benne, hogy a pénzéért minőségi munkát kap, ha mégsem így történt, az iparos a céhhez tartozását tette kockára.

Voltak tehát egzakt feltételei, sőt garanciái annak, hogy valaki mesternek nevezhesse magát, s nem a laikus megrendelőnek kellett kitalálnia, mi alapján döntse el egy szakember alkalmasságát.
A lélek, a szellem persze jóval bonyolultabb kérdés - egy egyesületi tagság vagy hivatalos minősítés még egyáltalán nem garantálja, hogy jó kezekbe kerülünk. A régi szempontok között akad azonban, amely a mai napig is érvényes és jól alkalmazható. Néhány kulcsszó: BIZONYÍTOTT TUDÁS, TAPASZTALAT, REFERENCIA.


Hogyan fogj hozzá a kereséséhez?

- Ha teheted, első körben ne egy újságban vagy az interneten, hanem ismerőseid körében tájékozódj. Sokkal nagyobb biztonsággal fordulhatsz olyasvalakihez, akit egy barátod vagy munkatársad már kipróbált, és jó szívvel ajánl Neked.

- Ha valaki egy adott terület szaktekintélyeként hirdeti magát, alaposan nézz utána az addigi tevékenységének. Az internet az információk kimeríthetetlen forrása, ha valaki bármiben komoly eredményeket ért el, légy biztos benne, hogy számos oldalon találkozhatsz a nevével. Ha mégsem, nyugodtan elkezdhetsz gyanakodni.

- Látogass az adott témába vágó internetes fórumokat - ezek sokszorosan informatívabbak, mint egy hirdetés vagy akár újságcikk. Főleg a női magazinok fórumai hasznosak, itt a hölgyek egymás között, névtelenül, nagyon őszintén számolnak be személyes tapasztalataikról. Ne légy szemérmes kérdezni! Sorstársaid rengeteg kidobott időt és pénzt spórolhatnak meg Neked.

- Nem biztos, hogy mindig a "sztárok" a leghatékonyabbak, mégis egyfajta garanciát jelent, ha valakinek a neve sokat forog mértékadó tévéműsorokban vagy újságcikkekben.

- Ha az adott tanácsadó vagy mester hirdetésben kínálja szolgáltatásait, fordíts némi figyelmet annak nyelvezetére. A szenzációhajhász, túl sokat és túl gyorsan ígérő szöveg rendszerint semmi jót nem jelent. Az emberi lélek bonyolult, érzékeny szerkezet - hogyan ígérhetné valaki felelősséggel, hogy úgy rázza ki belőle a problémákat, akár egy nejlonzacskóból a szemetet? Bíztató a logikus, tömör, korrekt megfogalmazás és a referenciák.

"Más dolog valakinek megmutatni, hogy téved, és megint más az igazság birtokába juttatni."
(John Locke)

- Noha önmagában sem a diploma, sem annak hiánya nem dönti el, hogy valaki alkalmas-e lelki vezetőnek, azért nem árt, ha mesterünk korábban behatóan foglalkozott választott területének ismereteivel, módszertanával, s nem közvetlenül a motoros fűrész mellett határozta el, hogy holnaptól kezdve tanácsadással foglalkozik.

- Bíztató, ha személyes találkozáskor azonnali ígérgetés és kalkuláció helyett őszintén feltárja, hogyan látja a problémádat, annak megoldásában reálisan mit és mennyi idő alatt lehet elérni. Még bíztatóbb, ha elsősorban a Te teendőidet és nem saját csodálatos képességeit emeli ki.

"Ne félj túlságosan az ellentmondásoktól! Kényelmetlenek, de jótékony hatásúak."
(Martin Du Gard)

- Jó jel, ha a találkozáskor ösztönös rokonszenvet és bizalmat érzel - még az előtt vagy a nélkül, hogy a mester saját képességeinek és eredményeinek legendáriumát ismertette volna veled.

- Nagyobb bizalommal fordulhatsz hozzá, ha meggyőző publikációkat közöl könyvekben, szakfolyóiratokban, újságokban vagy az interneten.


Mikor kezdj el gyanakodni?

"A búzakalász, ami érett, fejét lehajtja. Minden, ami érett, fejét lehajtja. Ha peckesen áll, abból tudhatod, hogy üres, s hamar eltörik a szára."
(Zurab Murvanidze)

- Ha látatlanban vagy az első találkozáskor biztos sikert ígér, aminek érdekében tőled nem vár semmiféle erőfeszítést, csupán a pénzedet.

- Ha a vele való beszélgetés során többször is erőszakkal nyomod el a belső hangot, amely valamiért tiltakozik az együttműködés ellen.

"Az okos százfélét gondol, az ostoba csak egyet."
(Rusztaveli)

- Ha személyiségedtől független, általános, "egyedül üdvözítő" módszert kínál.

- Ha olyan stílusban hirdet egy lelki vagy szellemi fejlődést megcélzó módszert, mint egy kereskedelmi szolgáltatást.

- Ha feltűnően sokat ad a külsőségekre.

- Ha olyan erőszakosan, ellentmondást nem tűrőn vezet a világosság felé, hogy közben tehetetlen, ügyefogyott kiskorúnak érzed magad.

- Ha gyors, könnyű, fájdalommentes eredményekkel kecsegtet.

- Ha kezded úgy érezni, nélküle már nem boldogulnál a világban, ő pedig nem gyengíteni, hanem erősíteni próbálja ezt a meggyőződésedet.

- Ha tevékenységét megpróbálja a titokzatosság ködébe burkolni.

- Ha más módszereket /vallásokat/ szellemiségeket nem ismer el, s szavaiból az tűnik ki, hogy ő az igazság egyedüli letéteményese.

- Ha tanfolyamán két hét alatt elsajátítható, amit máshol több év alatt tanítanak meg.

- Ha "nincs múltja", vagyis az első találkozáskor nem mesél saját magáról, a módszeréről, hitéről, lelki-szellemi útjáról, a kérdésekre pedig kitérő vagy homályos válaszokat ad.

- Ha van múltja, de az nem tűnik meggyőzőnek.

- Ha irreálisan magas összeget kér a segítségért.

- Ha nem ismeri azt a választ, hogy "nem tudom", ha soha nem tépelődik, egyetlen pillanatra sem bizonytalanodik el. Még a nagy próféták és vallásalapítók is küzdöttek olykor kétségekkel - ő volna az egyetlen, aki minden kérdésben tévedhetetlen?

- Ha pátosza mindent beborít, s akár egy bulvármagazin, kizárólag sorstragédiákban és tökéletes harmóniában képes gondolkodni. Nem feltétlenül érzékenyebb vagy hatékonyabb az a segítő, aki minden problémához könnyes szemmel, kenetteljes stílusban közelít.

- Ha viselkedésében nincs alázat, s nem nyilvánvaló, hogy épp annyira nyitott a tanulásra is, mint a tanításra.

És hogy a végén szolgáljunk némi jó hírrel is: ha a fentieket mind figyelembe veszed és betartod, az még nem garantálja, hogy adott esetben nem eshetsz áldozatául egy karizmatikus gazembernek. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy ígérjen bárki bármit, Te mindig tartsd fenn magadnak a kételkedés jogát.

vissza

forrás: www.mesterkurzus.com